Egyes vélemények szerint az “iszákos” kifejezés nem alkoholistát jelent, hanem egy régi kifejezés (a zsák szóból eredeztetve) a földönfutóra. Így lehet az alkoholista iszákos, de nem minden iszákos alkoholista.

No de nem csak a szón múlik, kár szebbíteni: sokak fejében az alkolizmus és a katonai mivolt kéz a kézben járt. Igen, múlt időben. A papokra sem tekintettek nagyon másképp. Már csak azért sem, mert míg a protestáns egyházaknál évente néhányszor van csak úrvacsora, addig a katolikus egyházban nem ritka a napi többszöri mise, ami minden esetben bor (akcidente) fogyasztásával jár. A közkeletű tévedés (mondjuk városi legenda), hogy a pap a bornál leengedi a kelyhet, a víznél pedig felemeli, hogy kevesebb kerüljön bele jó poén, mégsem vicc 😉 Szabályos formában ugyanis kb. fél deci bor és néhány cseppnyi víz alkotja azt az elegyet, melyet misézésre használnak.

A mai szabályozások szerint az MH Preventív Intézetének hátterével minden alakulatnál véletlenszerű szondáztatás történik. A missziókban ugyanez a helyzet, ahol szintén nem láthatja el a beosztását az a katona, aki alkoholt ivott. Sőt, elvileg csak ünnepi estéken fogyaszthatnak ott alkoholt.

A katolikus tábori lelkészek ilyen módon tehát kettős szabályozás alá esnek. Jóllehet kivételt képeznek, hiszen a laktanyába jogosan visznek be alkoholt (igaz erről nem találtam semmilyen írásban rögzített szabályt). Most nem találtam, de olvastam a neten is olyan sorozott tábori lelkészek világháborús fogságban történt misézésükről, ahol szőlőlevet, mustot használtak misézésre, de tudomásom szerint ez csak ilyen extrém helyzetekben érvényes. Akárhogy légyen is, a rendőrség hivatalos álláspontja szerint a papot is rács mögé helyezik, ha színezi a szondát.

Mit is tehet egy pap, aki többet misézett? Mit tehet egy katona, aki mondjuk diplomácia okán elfogyasztott alkoholt? “Sofőrt fogad.” Ez volt a a válasz, amikor megkérdeztem egy ügyészt a témáról. A kommentelést az olvasóra bízom…

Azért van itt más lehetőség is. Az egyik bizonyított: a réz és az alkohol reakciója. Ha teletömjük a szánkat rézzel, bizonyítottan kisebb az alkoholkoncentráció, ami távozik onnan. Persze technikai értelemben ez hogyan megoldható nem tudom. Az egyik lehetőség a pénzérme technika. Ez esetben azonban garantálom, hogy (hacsak nem a pénzverdéből van a pénz) legalább több ezer fertőző ágens jut a delikvens szervezetébe.

A másik lehetőség izgalmasabb. Az interneten van egy kissé behatárolt lehetőségű, de (jobb mint a semmi) kalkulátor, mellyel láthatjuk, hogy elfogyasztott alkoholunk-alkoholjaink (értsd: C2H5OH) mennyi idő alatt bomlik le szervezetünkben. Nagy általánosságban igaz, hogy a vendégségben elfogyasztott pohárnyi cucc után két órát érdemes beszélgetéssel tölteni mielőtt autóba ülünk.

Harmadik lehetőség az olyan termékek alkalmazása mint a Guardian Angel, ami segít a szervezetnek (ADH, ADLH-nak) bontani a bontani valót, de mivel itt is két órát ajánlanak várni nagy csodát nem művel ez sem (bár ha valakinek van tapasztalata vele, írhat a kommentbe.)

Összegezve tehát érdemes követni a muzulmán technikát: igyunk inkább teát, az alkohol ugyanis méreg. A kis mértékben fogyasztott alkohol (pl. fél-egy deci), ami bizonyítottan jó hatással van az emberre pedig alig kimutatható, vagy egyáltalán nem. Esetleg dohányozzunk helyette az úgy sem büntetendő, igaz a statisztikák szerint jóval nagyobb eséllyel okoz betegséget vagy halált mint bármi más fogyasztási cikk. A kettőt viszont ne ötvözzük, ugyanis kísérleti tény, hogy az alkohol és a dohányzás során a (többek között) száj-nyálkahártyába jutott cucc számottevő módon megszokszorosítja az érintett terület sejtek rákosodását.

 

Advertisements