Valójában nem egy naplóról van szó, hanem egy riportról. Különös módon azonban mintha szószerint jegyezték volna le a (református) lelkész szavait. Az egész stílusa kicsit egyszerű, amolyan “meg van mondva”.
A lelkész, Sipos Aba Álmos, valószínűleg már nem katona, legalábbis nem találni róla semmit a neten, ami erre utalna.
Ettől függetlenül érdekes olvasmány abból az időből, amikor a lelkészi szolgálat már 7 éves, azóta viszont eltelt újabb (több mint) 7 év. A Honvédség is sokat változott azóta így picit már történelem is, amit ott lehet olvasni.
Érdemes figyelni arra, hogy mennyi dolog lett sokkal jobb mint korábban és mennyi minden maradt még a régiben. (és ezt utóbbin fognak röhögni 7 év múlva az ifjú katonák, és ki tudja, talán a régiek is. “és” talán még marad is abból, amiből nem kellene…)