Armored Nimród módra

A Hurt Locker (nem sokkal miután írtam róla) megnyerte az Oscart, legalábbis többet is kapott belőle. Az biztos, hogy az Oscar nem objektív díj, így ezt nem is fejtegetném tovább.

Az Armored viszont érdekes. Nagyon sok rossz kritikát hallottam róla és még a magyarok (mert a Kontroll hírös szerzője: Antal Nimród rendezte) se kímélték túlságosan. Mondjuk le nem húzta senki, csak laposnak jellemezték, klisésnek stb.

Lehet, hogy azért, mert ezek fényében álltam neki, de nekem nem volt csalódás.

No de miért is írok róla most? Valahogy úgy, ahogy anno a vietnámi háború, most az iraki az, ami átjárja az amerikai társadalmat, nem csoda hát, hogy még az olyan filmekben is előkerül, ami egészen más témájú. A főszereplő itt egy Irakot megjárt katona. Egyáltalán nem mellékes, mert a film azt sejteti, hogy e múltja hozat meg vele döntéseket, az ott szerzett tapasztalatai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy nehéz helyzeteket oldjon meg. Konkrétan nemcsak arra gondolok, hogy verekedni tudjon (azt nem is nagyon teszi), hanem, hogy gondolkodjon: hogy ne bunyós, hanem harcos legyen.

Eszembe jut az a brit reklám, amiben egy katona, már otthon, a szórakozó hely előtt a kötekedő, erőszakosan bejutni kívánó fiatalokat (!!!ezaz megtaláltam) próbálja okosan meggyőzni, nem erővel (és ezt a katonai múltja miatt tudja megtenni). E filmben is érezhető ez, habár látens módon van jelen a filmben.

A másik, ami viszont előkerül a filmben, igaz csak szavak szintjén, hogy az Irakot megjárt katonánk ártatlan civileket kellett megöljön. Kicsit át is élhetjük, hogy mit érezhet, a háború poklából a civilizáció sivatagába került: adóság, család hiánya, fém, pénz és napi gondok. Miután pedig belekeveredett valamibe, amibe nem igen szeretett volna, előjön a bajtársiasság kérdése (és hiánya) és egy kicsit az a halál is (tetőjelenet), amivel akár odaát is találkozhatott volna.

A film “slusszpoénja” az (aki még nem látta a filmet itt ugorjon egyet ;), amit a végén Aschcroft (a főnöke) ajánl fel neki. A katonai (ha jól emlékszem) ezüst csillag és úgy általában az érem, kitüntetés és a mögötte lévő valóság (mit tettem ezért valójában? van-e értelme neki?) megoldatlan nagy kérdésként jelenik meg a filmben, egyszerűen, de nagyszerűen.

A színészek magukért beszélnek: Matt Dillon, Jean Reno, Laurence Fishburne stb. Ám meg kell mondjam: Columbus Short játéka tetszett a legjobban. (hozzátéve, hogy nem vagyok szakértője ennek.)

9/10-ből, annak ellenére, hogy kliséktől nem mentes, nem mérfőldkő a filmek között, nem is hoz újat, de ha nem várunk tőle ilyet, akkor épp az, amit várunk tőle. 😉