poster[1]

Nagyon régen meg szerettem volna nézni ezt a filmet. Nem utolsósorban azért mert politikai-háborús film. Szerintem természetes, ha egy serdülő fiktív akció filmeket néz, mert végülis ma a filmek a nevelés-tanulás részei.  A filmek olyan világok, amelyben következmények nélkül vehetünk részt, szerezhetünk tapasztalatokat. Szerintem ki kell nőni a csihi-puhiból és az olyan filmekben keresni önmagunkat és a világ megértését, melyek mélyebben, a valóságot sokkal inkább felhasználva szólnak hozzánk.

Afrikával kapcsolatban valahogy nagyon mély lelki rétegekbe lehet eljutni. Még az olyan filmeknél is mint a Bruce Willis féle Nap Könnyei. Persze az afrikai motívumokkal megtűzdelt modern zene is rengeteget dob ezeken az alkotásokon.

Ha valaki szereti a számítógépes játékokat és a fent említett típusú zenéket, akkor a – viszonylag – új Civilization játék zenéjét is ajánlom. E filmé meg itt meg itt van.

No de a filmről: Solomon, egy néger (ez itt nem negatív jelző!) apa, nemrég rab, egy nap különleges drágakövet talál, amit élete kockáztatásával elrejt, hogy az érte kapott pénzzel megmentse a családját, akiket elveszített egy a falujukat ért gerillák általi támadásban. Archer (Leonardo DiCaprio), az exzsoldos zimbabwei (Dél-rhodéziai) fehér (ez sem negatív jelző!) tudomást szerez a kincsről és egy újságírónő közvetítésével Solomon mellé szegődik abban a reményben, hogy a kincs sikeres értékesítésével ő is jól jár és végre elhagyhatja Afrikát.

Ha nagyon rövid kellene legyek azt mondanám, hogy egy hosszú, izgalmas, hollywoodi film ez nem kevés valótlansággal, valahogy az összhatás mégis óriási.

Hosszan meg nem írok róla 😉 Viszont kimelnék. Az egyik Archer jellemábrázolása: maga a szerep és ami mögötte van. Akármilyennek is ítéljük DiCapriot, színésznek – szerintem – nagyon jó. Archer katona volt, valószínűleg olyan, akire azt mondanánk született katona; de az a special force féle alkat. Nem nagyobb bicepsze mint a feje és végtelenül hidegvérű gyilkos, amit egy kiemelkedően jó katonáról elképzel sok ember sztereotípe’, hanem olyan, aki gondolkodik is. A filmből kicsipegetett infó alapján gyerekkorában borzasztó élményei lehettek (korán elveszítette a szüleit) és valóban nagyon jól megjelenik a szerepben ez a fajta igazi “nincstelen” zsoldos. Nekem pl. Istenes Szent János alakja jutott eszembe, de lehet találni a középkorban sok ilyen sorsú embert, vagy említsem az Idegenlégiót? A világnézete és a motivációi teljesen hitelesnek tűnnek.

A másik, ami nagyon mélyen megfogott: az afrikaiak jó részének személyiségábrázolása. Az egyszerűség, az őszinteség, az arcon megjelenő érzelmek sajátossága. Az általuk megélt egyszerűségben rejlő mélység, melyből a jó és a rendkívüli rossz is árad (a családszerető dolgozó apa kontra a hidegvérű kegyetlen gyilkos gerilla ugyanis sok mindenben közös, és mégis…).

Isten kérdése is előkerül a filmben. Nem a léte, hanem az, hogy jelen van-e a világban vagy sem. A szavak, melyek megítélik és a tettek melyek – nem egyértelműen – cáfolják és igazolják e szavakat.

Utoljára pedig a katonák, a gyerekkatonák nevelésének pillanatait és az emberben lévő óriási dühöt emelném ki. Erről viszont nehéz írni. A gyerekek agymosása (szüleik ellen is) és az, hogy ez valóság, szerintem kevés emberben tudatosul.

Folytathatnám: a gyerekkatonákról, a gyémántokról, az afrikai politikáról, a katonákról, a gerillákról, a természetről, a segélyszervezetekről, a médiáról…. és minden másról, ami megjelenik ebben a hosszú, de nagyon izgalmas filmben.

Tehát 9/10, egyet levonok a hollywoodi eszközök miatt megjelenő irrealitásokért. Persze a nyugati embernek éppen ezáltal válik ez a különös, rendkívül összetett világ befogadhatóvá, picit érthetőbbé. A lényeg: az egész; átjön és nagyon jó!

Advertisements